2012. évi I. törvény
a munka törvénykönyvéről
7. § (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
Érdekesség, hogy az említett "mások jogos érdekei"-ben a "mások" vonatkozik a munkaerőpiac többi tagjára (pl. jelen és leendő munkavállalók, tehát en bloc a Piac), illetve a fizetés eltitkolása nem jogszerű érdeke a munkáltatónak, hisz az piackorlátozó hatású.
Azaz például (leendő) munkáltató nem korlátozhatja munkaszerződés-ajánlat nyilvánosságra hozását, ajánlott bér összegének továbbközlését; munkáltatóról (vagy bármi másról) vélemény formálását, mely nem tetszik a munkáltatónak, pl. felvételi folyamat kritizálása, vagy sima leírása (lásd: Glassdoor, fórumok), hiszen az nem a munkája során kerül tudomására.
A probléma az, hogy a jogalkalmazói gyakorlatban viszont a PTK üzleti titok definícióját alkalmazzák, ami szerint a munkabér kifejezetten üzleti titok.
Ám mivel a munkabérrel, kompenzációval kapcsolatban az alkalmazó és az alkalmazott is titokgazda, az alkalmazottak a saját bérezésükkel kapcsolatban nem jogosulatlan személyek, így az üzleti titoksértés nem állhat fent (nincs illetéktelenség).
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el, így elvileg egy ilyen irányú tiltás alapvetően jogellenes.
Mi hát a megoldás eme szürke zónában Magyarországon? Kinek van jobb ügyvédje, ha a munkáltató pert indít...
No comments :
Post a Comment